Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Asztrológia és a mítoszok 2.

2010.03.13

 RÁK

 

     Mítosz: Héraklész Zeusz gyermeke. Héraklész Zeusz és a halandó Alkméné fia, akit földi tettei és szenvedései miatt az istenek halhatatlansággal ajándékoztak meg. Héra nem tudta elviselni, hogy megcsalta Zeusz s megpróbálta a gyermeket elpusztítani. Zeusz azonban nagyon szerette fiát és cselt eszelt ki. Egy alkalommal Héra mellére tette Héraklészt, aki a hallhatatlanság anyatejét magába szívta – s bár csak pár korty volt-, de ettől kezdve sebezhetetlen és erős lett. Amikor Héra rájött a cselre még erősebben kívánta Héraklész pusztulását, de próbálkozási hiába valónak bizonyultak. Majd amikor már felnőttként boldogan és elégedetten élt Héraklétosz Héra bosszúja a tetőfokára hágott. Megőrjítette Héraklészt, aki őrületében elpusztította feleségét és családját. Amikor magához tért bűntudata támadt és kérte az Istenektől a büntetését.  A Püthia azt válaszolta neki, hogy menjen el nagybátyjához Eurüsztheuszhoz, aki egy zsarnok volt és szolgálja őt, végezze el a reá kiszabandó tizenkét munkát, s akkor megtisztul bűnétől és halhatatlanságot nyer. 

    Rák jegyébe érve az egyik feladat az volt, hogy meg kellett küzdenie a lernai Hidrával

Ennek a Lerna mocsaraiban tanyázó vízi kígyónak kilenc feje volt - köztük egy halhatatlan -, de szinte elpusztíthatatlan volt, mert ha egy fejét levágták, kettő nőtt helyébe. Tüzes nyilakat kezdett a Hüdra barlangjába lődözni, de ekkor a vízi szörny segítségére sietett Karkinosz, a mocsárban élő, erős ollójú, hatalmas rák és beleakaszkodott Héraklész lábába. Iolaosz sietett segítségére, aki leterítette Karkinoszt, de ekkor Hüdra előtört rejtekéből. Héraklész sorra leütötte mindegyik fejét, de mindegyik helyére két újabb nőtt. Héraklész isteni sugallatra, mikor ismét leütötte az egyik fejet, egy fáklyával leégette a csonkot és új fej már nem jelent meg. Ezután sorra egymásután lemetszette a még meglévő fejeket, míg Iolaosz a csonkokat égette le. A végén Héraklész lecsapta a halhatatlan fejet is, az üszkös maradványokkal együtt elásta és egy sziklát gördített fölé, míg nyilait a Hüdra epéjébe mártotta így azok ezentúl halálos, soha nem gyógyuló sebet ütöttek.

    A levágott fejek újra kinövése a termékenységet szimbolizálja, de a történetben megjelenik a víz és a föld szimbóluma, hiszen a Rák a mocsárban él. Termékenységet hidra jelképezi. Ilyenkor jár a Nap a legmagasabban az ekliptikán, a mi északi szélességünkön ilyenkor a leghosszabbak a napok, nagy a forróság. Nap az élet Rák víz. A víz az életet jelenti.

    100 fejű hidra a bennünk megbúvó kétséget mutatja. Ameddig a polaritásban élünk, ameddig van Nap és Hold  kettőssége létezik, mindig bennünk van a kétség: jól csináljuk-e a dolgokat? Aki azt gondolja, hogy ezt a kétséget le tudja győzni az téved. Hiszen csak az egységben merül fel, hogy én megfelelek magamnak.

    A Hold, a mély tudattalant, az ösztönt képviseli, ezért érthető a kapcsolat, hiszen a félelmek is a tudattalanból táplálkoznak és olyanok, mint a Hüdra fejei, sosem fogynak el. Az a félelme, hogy nem lehet legyőzni. Egészen addig, míg nem jelenik meg az egység (Héraklész levágja a Hüdra fejeit, Iolaosz elégeti a csonkokat).

    Ez a történet azért jeleníti meg a Rákot, mert minden állat tudja, hogy a mocsárban el fog pusztulni, csak a rák nem tudja, háttal megy előre, nem látja a veszélyt, ezért nem fog elmenekülni. Héraklész a rákot le tudja győzni, de a hidrával nem bír egyedül. Héraklész csak félig isten, félig ember. 

A Rák jegyében megtermékenyült a természet, az élet továbbadása a cél.

 

OROSZLÁN

 

    Csillagkép alatt a kígyó, a sötétséget szimbolizálja. Az  Oroszlán A szimbólum, mert ebben a jegyben győzetett le a kígyó. Oroszlán uralja a kígyót, a tudattalant.

 

   Mítosz: Hereklész feladata az Oroszlán jegyében, hogy le kell győznie a nemenai oroszlánt.

A nemenai vadállat bőrén nem fogott a fegyver és termete legalább kétszerese volt egy közönséges oroszlánéhoz képest. Héraklész egy álló hónapon át üldözte, míg végül buzogányával iszonyatosat csapva reá elkábította és megfojtotta a fenevadat. Mikor Eurüsztheusz meglátta az iszonyú állat hatalmas tetemét megtiltotta a hősnek, hogy lábát többé betegye a várba és kijelentette, hogy ezentúl elegendő lesz a feladat teljesítésének bizonyítékát a várfalak alá hoznia, majd ő a várfal tetejéről fogja azt megtekinteni.

 

    Az  Oroszlán jegy a vágyainkat jeleníti meg (figyeljünk az 5-ös házra). Héraklész sem tudja legyőzni vágyait akármivel megy neki: kézzel, baltával, nyíllal, semmivel (ezt mutatja az oroszlánnal folytatott harc.)

   A hosszú küzdelemben megérti, hogy egyetlen lehetőség van a győzelemre, ha azonosul az állattal, tehát nekiugrik puszta kézzel: állat az állat ellen.

Hogyan győzhetőek le (analógiában) a vágyaid? Ha megéled őket. Héraklész puszta kézzel le tudja győzni az állatot. Lenyúzza, felteszi a fejére az oroszlán fejét, a bőrét magára borítja így azonosul az állattal.

    Ez a mítosz az egyik legszebb Oroszlán mítosz, amiből megértjük az Oroszlán jegyét. Minden emberben az oroszlánság el van ültetve. Az Oroszlán valamilyen szinten a vágyainkat képviseli, utal állati ösztöneinkre. Aki a vágyaival harcol, le tudja-e győzni ezt az Oroszlánt ? Nem. Ha azonosulni tudsz a kreativitásoddal, tehetségeddel, vágyaiddal, akkor még az oroszlánt is legyőzheted. 

Az Oroszlán jegyében a természetben minden megérik. Az élet beteljesül.

 

Szűz

 

    Mitológia: Demeter a Hold egyik alakja, aki a termékenységért felelős, ő az aratás, a gabonák istennője, az ő lánya Perszephoné (apja Zeusz) akivel együtt élnek. Perszephoné a szüzesség képviselője, nem vágyik férfitársaságra, nem nagyon látja a napvilágot. Amikor kimerészkedik a külvilágba, elmegy virágot szedni és elszakad társnőitől Hádész váratlanul lecsap rá, feleségül veszi és elviszi az alvilágba. Demeter haragjában elhagyta az Olümposzt és az emberek közé költözött, mérgében meddővé tette a szántóföldeket és éhínség szakadt az emberekre. A lány az Alvilágban egyre csak sírt anyja után, vissza akart térni hozzá és semmiféle ételt nem fogadott el Hádésztól, hisz jól tudta, ha már evett valamit az Alvilágban, többé nem térhet vissza a földre. Egyre jobban gyötörte az éhség és egy óvatlan pillanatban Hádész gyümölcsösében titokban megevett egy gránátalma magját. Zeusz, hogy megszüntesse a halandókra szakadt éhínséget és kiengesztelje nővérét, elküldte Hermészt Hádészhoz, hogy engedje vissza Perszephónét az anyjához. Hádész visszaadta a lányt. Amikor azonban Demeter megtudta, hogy evett a lány a magból nem akarta többé visszaengedni. Végül Zeusz oldotta meg a helyzetet, elrendelte, hogy Perszephóné mint a vetések istennője az év kétharmad részét anyjával töltse az Olümposzon és egyharmad részét pedig Hádész feleségeként az Alvilágban. Perszephónénak nem születtek gyermekei Hádésztól, de nem tűrte, hogy az megcsalja.

    Ebben a történetben megint visszatér az alma, a bűnbeesés szimbóluma, és még egy fontos szimbóluma van, az alma tele van magokkal, ezért a termékenységet szimbolizálja.

   Az egyezség az évszakokat szimbolizálják. Két fontos részre válik. Az egyikben elpusztul (Perszephoné az alvilágban), a másikban újjáéled a természet (Perszephoné az Olümposzon).

 

   Spica a legfényesebb csillag a Szűz csillagképben. Ő Demeter kéme, mert Demeter megbízza, hogy keresse meg Perszephonét. Innen ered a Szűz keresése. Minden részét átvizsgálja a földnek, persze nem találja, mert Hádésznál van az alvilágban.

   Szűz sem fogja megtalálni az igazságot soha az anyagi világban, bár nagyon jól keres, sokáig is kereshet, de bármit talál dönteni, soha nem tud, mert nem az igazságot találja meg.

 

Szűz havában a termények betakarítás jelenik meg.