Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Asztrológia és a mítoszok 3.

2010.03.23

Mérleg

 

    Mítosz: Paris legendája utal a Mérleg jegyére. Aphrodité a szépség istennője, Héra a hold istennője, Zeusz felesége, családi tűzhely őrzője, Pallas Athéné- a harc istennője versenyeznek, kinek adja Paris az aranyalmát?

Paris (Mérleg), nem tud dönteni, felajánlja, hogy vágják 3 felé az almát, persze az istennők ezt a döntést nem fogadják el. Paris kéri az istennőket: esküdjenek meg, hogy bárkinek is adja az almát, elfogadják az ő döntését, nem fognak semmit sem csinálni. Az istennők beleegyeztek, de nem tartották be ígéretüket megpróbálták Parist megvesztegetni.

Aphrodité azt ígérte, hogy megkapja a legszebb nőt a földön. Athéné azt ígérte, hogy minden csatában győzni fog. (Kos mitológiai képe)

   Héra pedig úgy próbálta megvesztegetni, hogy megkapja a föld feletti uralmat. Azonban ez utóbbi nem kellett Parisnak, mert a hatalom teherrel, vesződséggel jár, felelősséget kell vállalni a világ felett. Aphroditét választja, így megkapja a legszebb nőt a földön, ám ezért kitör a trójai háború, mert Héra és Athéné bosszút esküsznek.

 

    Mérleg döntésképtelenségét mutatja a legenda. Paris tudta, hogy ha dönt, az valakinek pozitív, valakinek negatív, de ez az egység szimbóluma. Nem lehet semlegesség, ez a Mérleg legnagyobb problémája.

A Skorpió kapujába értünk, ebben a jegyben van az őszi napforduló, rövidülnek a nappalok, valamilyen szinten megjelenik a halál az elmúlás. Régen nem volt Mérleg jegy csak Szűz és Skorpió volt, a Mérleg a Skorpió csápjai voltak, a halál benne volt ebben a jegyben.

    A halál kapujában minden embernek megmérik a lelkét, mérlegen. Ha több jó cselekedete van, akkor felemelkedik az istenségekhez, ha több rossz cselekedete van, akkor lelke nehéz, alábukik az alvilágba.

Mind a kettő Mérleg analógiáihoz tartozik, de eredendően a Szűzé volt a mérlegelés. A Szűz volt, aki méricskélte a lélek súlyát, ha könnyűnek találtatott a Skorpió elvitte az alvilágba- ezek a jegyek összetartoztak, a jelük is hasonló.

 

A Mérleg jegyében megjelenik a befelé fordulás a természet nyugalomra készül.

 

 

SKORPIÓ

 

    Az egyik idekapcsolható mítosz a Gilgames eposz. Az Orion vadász, egyedül volt képes a sötétség istenéhez vezető utat megtenni és onnan visszatérni. (Ez a vándorút annak a vágynak a kifejezése, amely a lélek mélységéhez vezető út megismerésére irányul.) Orion vadászhajlamainak köszönhetően megrontja Meropét, akinek férje bosszúból megvakítja Oriont, akinek így önmagába kellene tekintenie. Orion bosszút forral, és az istenekhez könyörög a segítségért. Azok visszaadják látását, de Poszeidón megakadályozza Oriont a bosszúállásban, mert az a föld összes vadának elpusztítására készült. Artemisz Orion iránti haragjában ujjával megérinti a földet, a föld ketté

    Nyílik és megjelenik a skorpió, aki megmarja Oriont. Így pusztítási vágya kielégítetlen marad, viszont elvezeti helyette önmaga megismeréséhez.

Orion csillagkép lábánál ott van a Skorpió csillagkép.

 

    Mitológiai történetek közül Phaethón legendája mutat a Skorpió jegyére. Phaethónt (apja Zeusz) anyja úgy nevelte, hogy nem tudta ki az apja. De amikor felnőtt és megtudta és társainak elmondta, azok kinevették.  Phaethón felkereste apját, aki szeretettel fogadta s annak bizonyítékául, hogy ő az apja megesküdött, hogy teljesíti fia bármilyen kérését. Phaethón azt kérte, hogy adja kölcsön a tüzes égi fogatot, amelyet négy tűzfúvó ló húz. Héliosz megpróbálta lebeszélni róla, azonban süket fülekre talált, a fiú elvakultságában csak a napszekeret akarta. Phaethón örült, hogy azon a napon ő hozta meg a fényt a világnak, de utána a lovak megérezték, hogy nem gazdájukat viszik, s hogy nincs biztos kézben a gyeplő és féktelen száguldásba kezdtek. Letértek a kiszabott útról, előbb túl magasra ragadták a szekeret, majd pedig annyira közel szálltak a földhöz, hogy tüzet fogtak a magasabb hegyek és erdők, a folyók. Zeusz villámával lesodorta az égről a vakmerő Phaethónt. A fiú az Eridanosz folyóba zuhant, a folyó nimfái emeltek sírt teste fölé. Nővérei a Héliászok eljöttek, hogy meggyászolják öccsüket, bánatukban a folyó partján nyárfákká változtak, s könnyeikből borostyán keletkezett.

 

    Nagyon fontos, hogy minden születendő alámerül. A Skorpió jegyében bukik alá a A, egyre rövidülnek a nappalok.

Heliosz isten haláláról van szó, fia is A istennek született, de alábukik, viszont a Skorpióban ott van a feltámadás lehetősége is. Nemcsak a halál, hanem az újjászületés is benne van

 

A Skorpió jegyében a természet a haláltusáját vívja, az életnek szembesülnie kell a halállal.

 

NYILAS

 

    Héraklész Nyilast megjelenítő feladata az erümanthoszi vadkan elevenen elfogása és Mükénébe hurcolása volt.

Erümanthosz vidékét pusztította a hatalmas vadkan, de elfogásához Héraklész nem használhatta fegyvereit, csak csellel foghatta el. Az erümanthoszi erdőit és hó borította, amelyben Héraklész csak derékig süppedve tudott járni. A vadkan menekült az oroszlánbőrrel borított Héraklész elől, de a vadász mindig a nyomában volt. A vadkan a végsőkig küzdött, de a fáradság legyőzte és Héraklész a vállára véve vitte Eurüsztheuszhoz a vadat.

 

   Nyilas csillagképben a kentaurok ábrázolása jelenik meg.

Kheiron (a legnagyobb kentaur) Kronosz és Philüra Ókeánisz fia, bölcs kentaur. Kronosz, hogy Rheia észre ne vegye, hogy megcsalja, Philürával ló képében egyesült, így Kheirón félig ló alakú lett. Mikor Heraklész a kentaurokkal összetűzésbe került és hegyen-völgyön át üldözte őket, többen Kheirón barlangjában kerestek menedéket. Héraklész mérgezett nyilakat lövöldözött a kentaurok felé és az egyik véletlenül Kheirónt találta el. Héraklész hiába próbálta barátja sebét különböző gyógynövények és kenőcsök segítségével begyógyítani, a Hüdra váladékkal bekent nyíl által ütött seb gyógyíthatatlan volt és Kheirón iszonyúan szenvedett. A bölcs kentaur elviselhetetlen fájdalmai miatt arra az elhatározásra jutott, hogy lemond isteni kiváltságáról, a halhatatlanságról. Zeusz engedélyével arra kérte Hádészt, az Alvilág fejedelmét, hogy fogadja be birodalmába, cserébe azt kérte, hogy engedje újra a felvilágra Prométheusz titánt. Hádész elfogadta az ajánlatot és Kheirón leszállt az Alvilágba.

Kheiron Zeuszt is tanította, aki hálából és tiszteletből felhelyezte Kheiront az égre csillagképnek.

    Egy másik Nyilas mítosz arról szól, hogy Héraklész nem tudja elviselni, hogy Heliosz mindent lát. Héliosz az aki, az igazságot képviselte, abban az időben nem a Jupiter hanem a A igazságszolgáltatása volt érvényben, a A jelentette az igazságot. Héliosz mindent lát, nem lehet előle elbújni. Heraklész megpróbálja lelőni az égről, a A-ot veszi nyilával célba.

A Nyilasban egyszer még fellángol a A mielőtt még a legsötétebb pontjára ér az ekliptikának. A Nyilas lelkesedése, optimizmus mutatja is ezt a fellángolást a reményt mutatja.

 

A Nyilas jegyében megjelenik a további élet lehetősége a szellemi szférán keresztül.