Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Asztrológia és a mítoszok 1.

2010.03.13

    Régmúltban a papok az eget figyelték, a bolygók és a csillagok járását, amelyekből következtetéseket vontak le, így alakult ki az asztrológia és az asztronómia.

     Csillagok mozgását, fizikai hatásait vizsgáló emberek azt figyelték, hogy a földre milyen hatást gyakorolnak a csillagok, a hatásokból a természet törvényéire következtettek. A csillagképek megjelenése és változása, alapján kezdtek el aratni, vetni, meghatározták az északi, a déli szelet és azok különböző hatásait állapították meg.

    Az érdeklődésük azonban túlmutatott a természet jelenségein és elkezdték megfigyelni ezeknek a csillagképeknek, bolygóknak a szakrális, spirituális hatásait. A természet megfigyelése az égbolt alapján és a spirituális megfigyelések, amelyek szintén az égbolt képének változásához kötődtek évezredeken keresztül szorosan összekapcsolódtak.

    A természet megfigyelésére azok változásainak előre meghatározásához az emberek életben maradása az emberi faj fennmaradása miatt volt szükség. Ott ahol fejlett volt a természet törvényeinek megfigyelése a levont tapasztalatok hasznosítása alapján igen gazdag és virágzó társadalmak alakultak ki. Ilyen társadalmak voltak azok, pl. amelyek a Nílus mentén szerveződtek. Az itt élő népnek nagyon fontos volt tudni, hogy mikor árad meg a Nílus, mert ha nem áradt meg időben, akkor tönkrement a vetés és éhen haltak. Azt gondolták, hogy bizonyos csillagképek bizonyos hatásokat keltenek a földön, a csillagképek változásai hozzák létre a természetben történő változásokat.

    Ehhez a felismerésükhöz kultúrájuk részeként hozzákapcsolódott egy szakrális szertartás is.  Áldozatokat mutattak be a csillagképeknek, hogy hátha ezzel a tisztelettel rá tudják bírni, hogy olyan hatásokat váltsanak ki, ami az emberre pozitív.

    Minden bolygót különböző tulajdonságokkal ruháztak fel, ezeknek a tulajdonságoknak, csillagképeknek, bolygóknak külön papjaik lettek, akik azért voltak felelősek, hogy csak a bolygót, csillagképet figyeljék, hódoljanak azoknak. A hódolás azt jelentette, hogy rá kell bírni pozitív hatásokra ezeket a csillagokat. 

    Ezekből a megfigyelésekből, feljegyzésekből alakulnak ki a csillagképek jellemzői, bolygók elnevezései, hatásaik így lesznek majd teljesen érthetőek.

    A jegyek mitológiai vonatkozásait többféle képen közelíthetjük meg. A mitológia 12 főistene jelképezheti a 12 jegyet, illetve Héraklész 12 feladata a 12 zodiákus jegyét.

 

KOS

 

    Legmagasabb szintje: a mártíromság. Feláldozza magát, így tudja megvalósítani a feladatát. Az isteneknek is kost áldoztak, ezért innen ered a szimbólum is.

Keresztény kultúrában: Izsák, akinek apja isten hangjától vezérelve fel akarja áldozni fiát, kost kap helyette, mert megmutatja Isten, hogy elég, ha csak a kost áldozza fel.

 

„az Úr próbára akarta tenni Ábrahám hitét, ezért így szólt hozzá:

- Menj fiaddal Mórijának földjére, és a hegyen, amelyet kijelölök neked, kecske vagy bárány helyett a gyermekedet áldozd fel nekem!

Másnap reggel Ábrahám, aki engedelmeskedett Isten szavának, felnyergelt egy szamarat és fiával, Izsákkal, valamint két szolgálóval együtt Mórija felé indult. Mikor a hegyekhez értek, Ábrahám tűzifát vágott, és Izsák karjába adta, hogy ő vigye. Nála magánál éles tőr és lobogó fáklya volt. A szolgáknak azt mondta:

- Maradjatok itt a szamárral, én pedig a gyermekkel felmegyek a hegyre imádkozni!

- Atyám! Szólalt meg Izsák, amint elindultak a hegyeknek. - Van tűz és fa az égőáldozathoz, de hol van a bárány?

- Az Isten majd gondoskodik róla- felelte Ábrahám. Mikor elértek a helyre, amit az Úr kijelölt, Ábrahám oltárt épített, ráhalmozta a tűzifát, majd Izsákot megkötözte és máglya tetejére fektette. Felemelte tőrét, hogy Izsák szívbe döfje, ám ekkor az Úr angyala rákiáltott:

- Ábrahám, Ábrahám! Ne bántsd a gyermekedet! Bizonyságot tettél az Úr iránti szeretetedről, hisz saját gyermekedet is kész lettél volna feláldozni neki!

Ábrahám maga köré tekintett, és meglátott egy kost, amely szarvánál fogva fennakadt a bozótban. Eloldotta Izsák köteleit, és a kost tette fia helyébe az oltárra.  

 

 Mitológiában Hellé és Phrixosz története mutatja be a Kos jegyét.

Két gyermek, akinek meghalt az édesanyjuk és a mostohájuk rá akarja bírni a királyt a gyermekek apját, hogy ölje meg gyerekeit, áldozza fel őket az Istennek oltárán. Hermész (Zeusz követe) mondja az apának, hogy ne tegye meg, cserébe küld neki egy kost. A király felesége ehhez nem akar hozzájárulni, azt akarja, hogy mégis áldozzák fel őket. Ezért a kos a két gyereket megpróbálja megmenteni, de Hellé közben a tengerbe esik. Phrixosz megmenekül és feláldozza a kost, és Árész oltárán és egy fára, örök mentóra kihelyezi. Innen ered a kos  áldozatok szimbóluma.

Védőszentje Pallas Athéné, mert Athént megóvja, pajzsával védi a város.

    Valamennyien valahol Kos jegyűek vagyunk, az élet valamelyik területén mártírrá, életigenlővé kell válnunk. Egy feladunk van: megóvni azt a területet a pusztulástól. 

    A Kos jegyében tavasszal megkezdődik az újjászületés. A Kos a leginkább életigenlő jegy, aki nem tűri a halált a vesztéseket. Erősek, erőszakosak, mert minden ellenük irányuló támadás ellen küzdenek. A Kos szimbólumában mindenképpen az áldozatiság jelenik meg.

 

BIKA

    Mitológia: Zeusz szerelmes lett Európába, bika alakjában szerelmeskednek, majd gyermekük születik, aki a Minosz nevet kapja. Minosz Kréta hatalmas és gazdag uralkodója lesz. Azért hogy megkapja az uralmat Kréta felett, Poszeidóntól kap egy gyönyörű fehér bikát azzal a kéréssel, hogy áldozza fel a bikát számára. Minószt annyira megragadja a bika szépsége, hogy meg akarja tartani magának a bikát és ezért másikat akar áldozni helyette, remélve, hogy Poszeidón nem veszi észre a cserét. Ezért Poszeidón megbünteti Minószt. Rábeszéli Aphroditét, hogy babonázza, meg Minósz feleségét s az szeressen egy bikába. Megszületik Minotaurusz, bikafejű szörny, aki emberhússal táplálkozik. Minószt, a szörnyeteget egy labirintusba zárja, hogy ne tudják meg az emberek, hogy neki milyen bűne van: az a bűne, hogy nem tudta elengedni nem tudta feláldozni a bikát. A vérengző fenevadat megbékítésére, minden évben 7 szüzet és 7 ifjút áldoztak. Az emberek elégedetlenek, le akarják győzni a szörnyet, de eltévednek a labirintusban. Végül egy athéni hős, Théseus elpusztította.

Korai kultúrákban borjúkat áldoztak fel.

Aranyborjú: zsidó vallásból is ismert, ugyanaz a kép. 

    Az aranyborjú az egyiptomi Ápisz bika mintájára készülhetett. A pogány istenségeket gyakran ábrázolták bika alakjában, mert a bika az erőt, bátorságot, termékenysége és a hatalmat jelképezte. 

Théseus és Ariadné

     Théseus jelentkezett a királynál, hogy megölje a szörnyeteget. Titkon szövetkezett Ariadnéval, aki egy gombolyag fonalat adott neki, mert a hatalmas barlangban, eltévedt volna, még akkor is, ha esetleg életben marad. De Théseus Ariadné fonalát gombolyította, s mikor Pallas Athéné segítségével megölte a Minótauroszt, a fonal mentén szépen megtalálta a kijáratot is a labirintusból. Ariadné fonala A szimbólum. Théseus a  A-ot viszi be a sötétségbe. Théseus azonban becsapja Ariadnét, megszökteti ugyan szerelmet ígérve neki és hajóval elindulnak Athénbe. Azonban mikor elalszik Ariadné egy lakatlan szigeten partra teszi Théseus. Ariadné csalódottságában és fájdalmában az égieknek panaszkodik és kér segítséget. Poszeidon meghallva siránkozását földrengést zúdít a városra, amelynek áldozatává lesz a labirintus és Minósz király is. 

    Bika birtokló, nem tud elengedni, nem tud feláldozni semmit. Aki nem tudja elengedni azt, ami az övé, attól azt fogják elvenni, ami a legjobban fáj. Hiszen semmi sem a mienk. 

    Minosz szégyenét rejti el azzal, hogy elzárja Minotauroszt a világtól.  Nem tudott azonosulni önmagával. Elzárta a Vénuszt. A sors nem hagyja figyelmen kívül, amit tett, de megadja neki azt, ami jár. A sors nem büntet senkit, csak azt életi meg vele, amire szüksége van, Elvesztette lányát, majd a földrengés során vagyonát és életét. 

A Bika havában a mag a földben megfogan, gyökeret ereszt és megkezdődik a növekedés.

IKREK

 

    A tejút az Ikrek csillagképén keresztül megy át. Két részre osztja az ekliptikát: alsó-felső részre. Az ég és föld szimbóluma. Ugyanez a kettősség lejön a polaritásban hozzánk az Nap és Hold formájában ami a jegynek az egyik mitológiai megfelelője. Ikrek, azt jelenti: együtt születtünk, összetartozunk.

 

 Mitológia: Kasztor és Pollux- Dioszkuroszok

    Kasztor és Pollux bár ikrek és látszatra megkülönböztethetetlenek voltak, ennek ellenére, láthatatlanul, különböztek. Anyjuk Léda volt, akit Zeusz hattyú képében csábított el, majd a nász után szülte ikreit. de az egyik gyermeke Kasztor apja Léda férje volt Tündarosz, a másik gyermekének Polluxnak  Zeusz volt nemzője. Hasonlítottak egymásra, együtt növekedtek elválaszthatatlanok  egy végzetes verekedésig, amelyben Pollux halandó testvére halálát okozta. Pollux bánatában visszautasította a halhatatlanságot mindaddig, míg apja, Zeusz bele nem egyezett, hogy egyesíti őt testérével a halálban. Felváltva szállásolta el őket az égben és a hallottak birodalmában; míg végül örökre egy csillagképben egyesítette őket.

    Zeusz és Létó kapcsolatából születik: Apollón és Artemisz

Apollón a fény, a költészet, a zene, a jóslás, az igazságosság és az íj istene, a tizenkét főisten egyike. Pártfogolja a költőket, a dalnokokat. Mint gyógyító isten a bűnök eltörlése is az ő hatáskörébe tartozik.

    Artemisz ikernővére, a vadászat, az erdők, a hegyek, ligetek istennője, a vadak úrnője, a tizenkét főisten egyike. Szűz istennő, Aphroditének nincs hatalma rajta. Artemisz ideje javarészét vadászattal töltötte, de szívesen volt a vadak pártfogója is volt. A vadak kölykeit védelmezte és gyengéden gondozta őket. Szigorúan szűzi életet folytatott és kegyetlenül megbüntette azokat, akik megsértették, szerelmükkel üldözték, vagy megpillantották meztelenül. Gyakran töltötte idejét ikertestvérével, Apollónnal.

Ez az ikerpár a Napot és a Holdat szimbolizálja összetartozásukban.

 

   Héraklész feladatai között is megjelenik az Ikrek jegy analógiái.

Héraklész egyik feladata - a 12 feladat közül - hogy el kell hoznia a tudás almáját, de ezt a kertet Atlasz őrzi, aki tartja az eget. Atlasz átadta addig Héraklésznek a gömböt, amíg kihozza az almát. Itt jön az Ikrek negatív része: Atlasznak esze ágában sincs visszavenni a gömböt. Héraklész csak csellel tudja rávenni, hogy elmondja neki, hogy mit tud ez az alma.

    Keresztény kultúrában az Ikrekség szimbóluma a kígyóban jelenik meg, amikor rábírja Évát, hogy harapjon bele az almába, mert tudás birtokába juthat. Legfontosabb a kettősség, amikor az ember ketté bomlik: nőre és férfire. Napra és Holdra. Az Ikrek mutatja, a bűnbeesés első lépcsőfokát.

Az Ikrek havában a természet a megtermékenyítésre vár. A virágokat is beporozzák a méhek, a természet is kettéválik, mint az ember.