Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szerelem és szexualitás 1.

2010.02.26

image

  

    Mikor ezekről a kérdésekről beszélünk, el kell gondolkoznunk a fogalmak valódi jelentéséről. Három szimbólum jelenik meg párhuzamosan. A párkapcsolat, a szerelem, és a szexualitás.  Az asztrológia szimbólum rendszere révén, könnyen felismerhetőek a fogalmak. Nem kell mást tennünk, mint nevén nevezni a szimbólumokat és azonnal kiderül, a kapcsolat valódi minősége. Tudnunk kell, hogy sem a test, sem a lélek szempontjából nincs összefüggésben a párkapcsolat, a szerelem és a szexualitás, valójában így nincs is közük egymáshoz.

    A párkapcsolat az, amelyben két ember felelősséget vállal egymásért. Természetes, hogy az igazi az lenne, ha ez önmagában hordozná a másik két fogalmat, de ez egyelőre nincs így. Emiatt gondolom azt, hogy sem a szerelemre, sem a szexualitásra nincs alapvetően szükség a párkapcsolatban. Ez volt a történelmi időkben a tradicionális párkapcsolat. Ez ma annyiban módosult, hogy a mai párkapcsolatok így már nem működnek. Viszont azt is látni kell, hogy mivel nincs meg a kapcsolatok racionális alapja, egyre nehezebb összetartani őket.

Azonban nem csak a párkapcsolat nem feltételezi a szerelmet és a szexualitást, de még a szerelem sem a szexualitást, vagy fordítva. Gondoljuk végig, Ha lenne közöttük kapcsolat, akkor a szerelem miatt, nem lehetne szexuális aberráció és tévelygés. Nem jöhetnének létre érzelem nélkül is működő szexuális kapcsolatok az életünkben.

Az emberi gondolkodás azonban szervesen összekapcsolja ezeket a fogalmakat, mintha összetartoznának, vagy függnének egymástól. Emiatt meg kell találnunk azokat a pontokat, ahol ez a két dolog elválik egymástól, vagy amiben valóban összekapcsolódik.

Így kijelenthetjük:

                                    - a párkapcsolat nem feltételezi a szexualitást és a szerelmet.

Természetesen ezzel nem azt akarom mondani, hogy a párkapcsolatban nem az a legideálisabb, ha a szerelem és a szexualitás is jelen van, de nem feltétele. Bizonyára mindenki ismer olyan párkapcsolatot, amely nem szerelemből jött létre. Biztos még több olyat is ismerünk, akik együtt vannak, de nincs szex.

-          a szerelem nem feltételezi a párkapcsolatot és a szexualitást

Azt nem tagadhatjuk, hogy van olyan szerelem, amelyet nem követ párkapcsolat, de olyan is van, amely szexuálisan nem teljesedik be. Van egy kedves kis mese Lancelot lovagról, aki szerelmes volt. A lovag társai csodálkoztak, hogy neki, mint a leghíresebb harcosnak miért nincsenek szerelmi ügyei. Ő ezt válaszolta: Ó ti balgák! Nem tudjátok, hogy a szerelem csak addig él, míg nem teljesedik ki. Az ölelés öli meg a szerelmet. Én a halálomig akarok szeretni.

-          a szexualitás nem feltételezi a párkapcsolatot és a szerelmet.

Az adott kérdés pedig nyilvánvaló. A leghősibb „szakma” is ezen alapul, hiszen a prostitúció lényege, az érzelem és kapcsolat nélküli szexualitás. Azonban ennek a hétköznapokban is megvannak a jelei, hiszen nagyon sokan egy szexualitást nélkülöző párkapcsolat mellé, szeretőt választanak.

    Azonban van ennek egy érdekes aspektusa. A mai viszonyok között azt tapasztalhatjuk, hogy hosszútávon egyik sincs meg önmagában, mindegyikhez szükséges egy második analógia.

              A tartós párkapcsolathoz, vagy a szerelem kell, vagy a szexualitás. Amennyiben a szerelem tart, addig nem kérdőjeleződig meg a kapcsolat. Mikor azonban a szerelem véget ér, akkor még a szexualitás összetarthatja.

              Ugyan így a szerelem is igényt tart, vagy a párkapcsolatra, hiszen ez az egyik feladata, hogy összehozza a párokat, vagy ha nincs valódi párkapcsolat, akkor a szexualitásban teljesedhet ki. Az egyiknek meg kell lennie, különben szétesik a kapcsolat. 

              A szexualitásra is igaz, hiszen ha nincs szerelem, akkor a párkapcsolat az, ami miatt ez hosszútávon működik, mert ha egyik sincs jelen, akkor ez egy futó, egyéjszakás kapcsolat.

Ezek után az első és talán a legfontosabb, hogy bármelyiket is vizsgáljuk, ismerjük fel, hogy mindkettő csak ideig-óráig képes összetartani egy kapcsolatot. Ez azonban azonnal behatárolja a lehetőségeket is.

    Mikor a párkapcsolatról beszélünk, mielőtt bármit is néznénk a Férfi – Nő aspektusában, egyet le kell szögeznünk. Csak azzal jöhet létre a valódi párkapcsolat, aki a feladatainkat segíti. Tehát magának a kapcsolatnak kell a sorsfeladatainkat támogatnia, nem azon múlik, hogy az együttlét során ki mit szeretne. Ezeket a lehetőségeket a Jupiter és a Szaturnusz mutatja. Ha a sorsunk ezeken az analógiákon keresztül összekapcsolódik, akkor beszélhetünk arról, hogy van esély a párkapcsolatra. Ha ez nem valósul meg, nem beszélhetünk párkapcsolatról.

    Mikor párt választunk, mindannyian azzal kerülünk kapcsolatba, aki képes segíteni a feladatunkat. Emiatt feleslegesek azok a kérdések, hogy ki illik hozzánk. Mindig az, aki van! Természetesen ezt egy megromlott kapcsolatban elég nehéz elfogadni. Nézzünk egy példát.

Van egy lány ismerősöm, akinek a kiszolgáltatottságot kell megélnie élete során. Megismerkedett egy fiúval, szerelmes lett, majd férjhez ment. A dolog nagyon hétköznapi és szokványos. Néhány év eltelt született két gyermekük, majd a lány visszament dolgozni. Teltek az évek, a kapcsolat egyre szürkébbé és érdektelenné vált. A férfi dolgozott, néha elment a haverokkal iszogatni, szép lassan alkoholista lett. A lány feltette a kérdést. – Elrontottam valamit? Miért lett ilyen az életem? Negyven éves lett, elvált, mert így már nem akart együtt élni a férjével. A válaszom egyszavas is lehet. Nem élte a kiszolgáltatottságot. Amit a sors kínált neki, nem kellett, így a magány lesz, amiben ezt megéli. – De akkor rossz párt választott? Nem mert a párt a feladatához választotta, ahhoz meg jó volt. A szerelem azért kellett, hogy egymásra találjanak és megvalósítsák a feladatot.

   Két dolgot érdemes először a szexualitás kapcsán. Ezek a személyiség alapanalógiái a szerelemmel kapcsolatban. Az egyik a Vénusz, amely megmutatja, hogy mi kelti fel az érzékeidet, mit és hogyan szeretnéd, a másik a Mars, ami viszont azt jelöli, ahogy sikerül a vágyaid megélése. Nem kell semmit sem tenni azért, hogy ezek megjelenjenek, és ha jelen vannak, már nem nagyon tudunk velük mit kezdeni. Egymásra hangolódnak az ösztönök és mire észre vesszük, benne vagyunk a helyzetben. A nő és a férfi egymást feltételező analógiák. Teljesen normális tehát, ha ezek az ösztönök működnek két egészséges ember között.

    Mindnyájan ismerünk történeteket, mikor két ember egymásra talál anélkül, hogy valójában akarnák ezt. Gyakran előforduló élethelyzet a munkahelyi kapcsolat. Sokszor  munkatársunkkal töltjük a napjaink nagy részét, sokkal többet mint esetleg a párunkkal. Otthonról hozzuk a problémákat, nehézségeket, amitől feszültek esetleg rosszkedvűek vagyunk. Nem ritka, hogy közben ott van mellettünk valaki, aki kedves és megértő, aki mellett úgy érezzük, hogy könnyebb a világ. Óhatatlanul kinyílunk irányába, befogadóvá válunk. Nem gondoljuk végig, hogy milyen kapcsolatot szeretnénk, mi lehet ennek a vége, de belemegyünk, mert nem érzékeljük a határokat. Nincsenek elvárások, csak jól szeretnénk érezni magunkat. Lehet, hogy szerelem lesz, vagy csak a szex kapja a jelentőséget, de lehet, hogy boldog házasság a vége. Nem tudhatjuk, mivel nincs célja, hiszen egy semleges élethelyzetből jött létre.

A Mars jelzi a horoszkópban a vágyak kiélését. Ezzel éljük át a szerelmet, de a szexuális élvezeteket is. Ezért mindenképpen szükséges lenne, hogy a két nemi jelölő, a Mars és a Vénusz valamihez kapcsolódjon a másik fél horoszkópjában. Erre azért van szükség, mert a női és a férfi mintáinkat hordozzák. A nők a férfiban a saját Mars analógiáikat keresik, a férfiak pedig a saját Vénusz ideájukat. Valamiben megláttuk a saját vágyainkat a másikban és ennek meg kell jelennie a képletben is. Nem gondolhatjuk azt, hogy a másik ember véletlenül került mellénk.

Ha a Mars negatív jegyben áll, Skorpió analógiákat hordoz, mikor pozitív jegyben akkor Kos szimbólumokat. A férfi számára a Skorpió jegy az élvezetek keresését, míg a Kos az ösztönös hódítást jelöli. Minden férfiban van egy vadász ösztön, amit a partner választásban, a szerelemben is át él.

Ugyan így a Negatív jegyben a Vénusz a Bikát, pozitív jegyben a Mérleget. A Bika analógiái ösztönös bujaságot hordoznak, a Mérleg viszont a női praktikákat. A nő életében a csábítás jelenti a legfontosabb ösztönös szimbólumot. El kell csábítania a férfit, hiszen az anyaság lesz a célja.

Természetesen a bolygók házhelyzete is befolyásolhatja, hogy a bolygó kiteljesedése mennyire aktív vagy passzív. A szexualitásban az aktív személyek sokkal kevésbé hajlandók átadni magukat. Ők irányítanak, de a passzív emberek szexualitása sokkal erősebb, jobban át tudják adni magukat, mindenhez képesek alkalmazkodni. Erről még a későbbiekben lesz szó.

A Vénusz másik analógiája az anyag, ami ebben az olvasatban, maga a test. Az anyagot uralja a szellem, amely ennek megfelelő formában jön létre. Így ad formát a testnek. A Mars azért van, hogy kiszabadítsa ezt a szellemet, hiszen a szimbólumában, a test uralja a szellemet. A természet tökéletes alkotásában így a szexualitásnak sem az a szerepe, hogy élvezeteket adjon, hanem a teremtés irányába vigyen. Ez pedig nem más, mint az egység, a gyermek születése. Ebben a szimbólumban a Mars és a Vénusz egyesülése, a szellem kiszabadulása, a Nap születése. A Mars törekszik a Nap felé, a Vénusz törekszik a Hold felé, és az egyesülésből létre jön egy új Nap, a gyermek. A természet minden kapcsolatot a továbbélés miatt támogat.

Emiatt természetesen a sors megpróbál ott és úgy segíteni, ahol csak lehet. Létre hozza a szerelmet, egymás iránti olthatatlan vágy jelenik meg a Mars és a Vénusz között, de nem az öncélúság, hanem a teremtés érdekében. Azonban ezt, a mai társadalom már tagadja és így, sokkal nagyobb hangsúlyt kap, a szexualitás. Ezért érezzük, hogy nem létezhet valódi szerelem testiség nélkül. A teljes beteljesülés, az a szexuális beteljesülést igényli. Mert ha van testi kapcsolat nélküli szerelem, akkor azt biztos nem a Marsnál és a Vénusznál kell keresnünk. Ez a két szimbólum nem tűri a lemondást, az illúziókat. Egymást birtokolni és élvezni akarják, ezt nem lehet „plátói” módon megélni. Gyakori visszatérő idea az emberek gondolatában, hogy van e testiség nélküli szerelem. A válasz, egyértelmű. Csak egyoldalúan lehet szeretni valakit a szexualitás igénye nélkül, mert ha viszonzott, akkor biztos, hogy megjelenik a testiség.

 

Csak a Hold képes viszonzás nélkül, érzelmeket adni, az egyetlen analógia, aki képes az önzetlenségre. A gyermekünktől, a testvérünktől, vagy a szüleinktől természetes, hogy nem várunk viszonzást, de így csak a Hold tud szeretni. Minden érzelem bennünk jön létre, és erre válaszol a külvilág. A Vénuszban és a Marsban, azonban nincs ilyen, egyik sem képes viszonzás nélkül élni. Nem létezik kölcsönös szerelem, testiség nélkül. Maga a beteljesülés, mikor egyesülnek.

Párunkban mindig megkeressük a saját mintánk lenyomatát. Annak a jegynek a szimbólumait, amit a mintával hozunk, a párunknak is hoznia kell. Arra gondolok, ha egy lánynak van egy Oroszlán Marsa, akkor a fiúnak is hordoznia kell az Oroszlánságot

valamiben, ha egy fiúnak Oroszlán Vénusza van, akkor a lánynak kell valamiben Oroszlánnak lennie.

Ez természetesen még nem jelenti azt, hogy amennyiben ez megjelenik akkor szerelem már biztos, vagy nagyon jó a szex vele, de van egy pont, ahol kapcsolódnak és ez nagyon fontos lehet még. Minél több ponton kapcsolódik a Vénusz és a Mars a másik személyiségéhez (Ascendens, Nap, Jupiter stb.), annál jobb, mert lesz összetartó erő, ami megtarthatja a kapcsolatot. Minden bolygó egy – egy sors analógiát is jelöl, ezért is meghatározó lehet, ha minél több kapocs köti őket egymáshoz.